Szupervízió
A szupervízió egy szabályozott tanácsadási mód, folyamat és kapcsolat, mely a hivatásszemélyiség fejlődését szolgálja reflexiót, önreflexiót, érzelmi intelligenciát fejlesztő egyéni, csoportos, team, peer formájú tanulási térben. Célja „a személyes szakmai kompetenciafejlesztés, hatékonyságnövelés, a mentális egészség megerősítése, a burn out kivédése” (Bagdy és Wiesner). „Strukturált és védett időt és teret biztosít a komplex helyzetekben megvalósuló szakmai fejlődés reflektálására.” (Adjukovic és mtársai) Hozadéka és fókusza a szakmai kompetenciák fejlődése/fejlesztése, a szakmai személyiség védelme (Wiesner) A szakmai személyiség eseteiből, tapasztalataiból indul ki (ez a közege, mint konkrét történet (Bagdy és Wiesner), az azokban rejlő kihívások, témák reflektív feldolgozására, tudatosítására fókuszál, alapvetően a kérdések direktív-verbális intervenciós munkamódjával dolgozik és rendszerszemléletű a megközelítése.
A szupervízióban az alábbi témák mentén dolgozunk:
- Én és a kliensem
- Én és a karrierem
- Én és a szervezetem
- Szakmai magabiztosságom
- Kapcsolatom, kapcsolódásom önmagammal
- Dilemmáim, döntéseim, vakfoltjaim
- Kapcsolatdinamikai helyzeteim, szerepmeghívásaim– és elfogadásaim
A szupervízió és az integrál szemlélet „találkozása”
A szupervízió és az integrál metszéspontjának meghatározása mellett fontosnak tartom differenciálni, hogy e két fogalom mi igen és azáltal mi nem. A szupervízió egy szabályozott tanácsadási mód, folyamat és kapcsolat, míg az integrál egy szemléleti keret, tudás- és modellrendszer, és, akár, intervenciós eszköz (vagy éppen annak része, háttere) például segítő kapcsolatban. A szupervízió a hivatásszemélyiség fejlődését szolgálja, az integrál támogatja mindehhez az információk összerendezését, többdimenziós mátrixban együtt-látásukat, a tájékozódást, a hipotézisalkotást, az intervenciót. Ugyanakkor a szupervízió és az integrál keresztmetszetében a megfigyelés, reflexió és elfogadás, értő figyelem áll. Kiformálva ezzel azt az értékrendet, attitűdöt, mely mindkét fogalomra, alkalmazásra és hatásukra jellemző: ezek az elfogadás (megengedni az embernek annak lennie, aki), az érzelmek elfogadása, empátia, rendszerszemlélet, jelenlét és az integráció támogatása.
A szupervíziós folyamat alapvető része a megfigyelés, reflexió, önreflexió meghívása, az eseteken keresztüli rálátás, fókusz, tanulás előhívása, hasonlóképp, az integrál segítségével megfigyeljük az elmét (tudatot), annak működését, az ember működését, és az információkat egy komplex, befogadó struktúra (modellrendszer) segítségével rendszerezzük. A megfigyelés, reflexió, a ’mélyen hozzájutás valamihez a távolabbról ránézés segítségével’ mind a szupervízióhoz, mind az integrálhoz alapvetően hozzá tartoznak.
Az integrál szemlélet alkalmazása a szupervízióban meglátásom szerint az integrál szemléleti keretnek, mint háttér tudásrendszernek a „beemelését” jelenti a szupervíziós folyamatba.
(részlet Nemes Antónia: Az integrál szemlélet alkalmazása a szupervízióban c. szakdolgozat, KRE)
Kedves Érdeklődők!
2020-as, őszi Szupervíziós tanulócsoportunk betelt, a következő időpontjáról itt, vagy Facebook oldalunkon tud tájékozódni. A szeptemberi csoport tematikája a linkre kattintva elérhető.
